Ingrid Sjöstrand: Van hozzá közöd?

Van hozzá közöd,
mit csinálok?
És hogy mit gondolok?
Van hozzá közöm,
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül épp itt él
épp most,
és akin múlik,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz,
talán, igen.

Percy Bysshe Shellby: Music

Music, when soft voices die,
Vibrates in the memory --

Odours, when sweet violets sicken,

Live within the sense they quicken.

Rose leaves, when the rose is dead,

Are heaped for the bloeved's bed?

And so thy thoughts, when thou art gone,

Love itself shall slumber on.

Katie Farris: Outside Atlanta Cancer Care

I return to this point of wonder:

what kind of animal began to stand
on such small feet? And only two?
What vertical absurdity!
What upright madness!

Perhaps we were imitating the trees--
lifting our arms,
wishing for roots--

and then forgot to set ourselves

back down on four, more

                                        rational feet--

our longing grew our fingers longer,

twigs into branches--

for if you long hard enough,

do you not find fruit

in your palms?

I return to this point of wonder.

Fekete Anna: Háromlábú székek

Egy szék a kávézóban.
Mennyi minden színtere
volt már. Világraszóló
barátságok és virágzó
szerelmek köttettek,
vékony aranyfonálon
függő érzelmek szakadtak
el mindörökre. Örömök,
bánatok. Mind betöltik azt
a füstös, kávézacc illattal,
tükrökkel tarkított teret,
ahol annyiszor találtunk
vissza egymáshoz, újra,
meg újra, nem törődve
az elkopott idővel. Köztünk
semmi nem változott,
a nappalok és éjszakák
a rohanó világhoz igazodva
váltották egymást, de
mi hárman csak ülünk
azokon a székeken és
észre sem vesszük, hogy
arcunkra mély rác került,
s kisgyermekként meséljük
egymásnak a nap eseményeit.

Alex Dimitrov: I'm Lonely and I Love It

I could call up Michael who I slept with recently
or James before him. I could go to another 

this or that downtown and act a mess

in my best jeans. I could pretend

something really terrible happened

and cry, and make everyone bum me one cigarette

after another.I'm in Paris,

sorry I can't talk right now.

That's a great lie, a great line.

When really, here I am boys!

On my bed and in my underwear

doing absolutely nothing.

Playing with my hair,

playing sad ridiculous pop songs.

Let's face it, I'm lonely.

I'm lonely and I love it.
 

Finy Petra: a sóhajok sorsa

a könnycseppeket lepréselem és albumba gyűjtöm,
a sóhajokat fiókba tuszkolom,
a vállrándítások helye a fogason van,
a mosolyokat, gondoltam, kiteszem a falra,
a sikolyoknak pedig csak az éjjeliszekrényen maradt hely,
közvetlenül az ébresztőóra mellett.

Bíró Krisztián: Időben mérni

Kibonthatod a hajad. Mintha ezt
az egész várost a szélcsenden kívül
nem tartaná össze semmi sem.
Amit most csinálunk, azt keleten
kintsuginak hívják, nekünk nincs rá
szavunk. Ha jobban körülnézünk,
errefelé minden tekintet, minden
érintés, még talán az égbolt is
ugyanilyen vonalakból áll össze,
mi mégsem tudjuk megnevezni.
Ha most néznél a szemembe, látnád,
hogy gyerekkorom óta búvóhelyet
kerestem két szemlehunyás között.
És nem attól féltem, hogy egyszer
számon kéred rajtam az évszakokat,
amik a markunkban roppantak szét,
hanem attól, hogy előbb-utóbb
engem is csak időben fogsz mérni.
De ha most néznék a szemedbe,
megnyugodnék. Mi bizonyítaná
jobban az összetartozást ezeknél a
törésvonalaknál?