2013. november 11., hétfő

William Henry Davies: Ráérés

Mit ér annak  az élete,
aki nem bámészkodhat sohase?
                                
Ki nem mereng , bokrok tövén,
hosszan, mint a juh vagy  a tehén.

Nem nézi fák mókusait,
hogy rejtik a fűbe makkjaik.

Nem ér rá látni a patak
tükrén a nappali csillagokat.

S fordulni, ha villan a Szép,
s figyelni, hogy táncol, ha lép.

S kivárni, boldog ajkakra
hogy gyúl át  szeme mosolya.

Koldus annak az élete,
aki nem bámészkodhat sohase.

(fordító ismeretlen)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése