2016. január 6., szerda

Jónás Tamás: Az utolsó ritmustanulmány

lassan-lassan fekete szemében
eltévedtek az okosok a fák.
hosszasan álltam a tüze közelében,
nem szóltam rá soha se ha fájt.
hol vagyok én? kesze-kusza hajam őszben.
ihletemet nem fűti család.
elment, én voltam, aki elűztem.
ő csalt, s végül is én a csalárd.
trombita nem harsant, nem tört a dió.
nem repedeznek a pocsolyajegek.
majd kósza tavasz jön, a testben a barna folyó.
tervezem: elfeledek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése