- és hol volt, hol nem volt?:
hát természetesen
a cigánytelepen -
aki belátta,
hogy elõbb-utóbb egy cigányfiú megszereti,
és attól kezdve végig
cigánypurdékat szül majd a szép világnak,
s kezdõdik elölrõl minden ugyanúgy,
mint a következõ háború
a békeszerzõdésekben.
S ekkor
a szép cigánylány úgy határozott,
hogy a sorozatot
fehérbõrû gyerekkel kezdi.
Pedig nagyon kevés pénze volt arra, hogy
egy színmagyar férfit lefizethessen.
Ám
bízott a szerencsében
s nekivágott az útnak.
A községben éppen
nyár vége volt és hetipiac,
s a hetipiacon
színmagyar férfiak ácsorogtak.
A színmagyar férfiak
árpát árultak és
a cigánylány után krákogott mindegyik.
A cigánylány elnézegette õket
és nagyon keserû lett a szíve,
mert mindegyik randa rézbarna volt.
Ugyanis amióta
árpát lehet árulni a piacon,
többet vannak a levegõn a parasztok.
Már-már úgy látszott,
alig van különbség az emberek közt,
s e történetet elolvasva elszomorodunk
a cigánylány balszerencséje láttán;
(- hiszen van bennünk jó adag
rokonszenv a cigány-ügy iránt!)
De szerencsére a segédlelkész éppen
kijött egy kis időre
a halotti anyakönyvek közül a levegőre.
Aznap se keresztelő, se temetés,
így hát jól jött neki,
hogy az állami fizetésnek
õ is mellékereshet egy kicsit.
S nekünk is jó, hogy
ilyen jövőbemutatóan
fejeződhet be a történet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése