My favourite poems, one by one
Galambraj mögött kopott térzenész.
Cipője talpán égbolt-ütem.
Dallamot vált, közben félrenéz.
Nélküled. Nélkülem.
Megáll a nyár, amíg hangol.
Emelkedik a hang a hanghoz.
Átnövök lassan önmagamból –
önmagamhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése