2017. május 31., szerda

Gyukics Gábor: körhinta

a vége ha megvan
idővel az eleje is megérkezik
közben sok minden elmarad
észre sem veszed amint eltűnik
a céllövöldés
a törökméz- a tűzifa- és a sárgabélűdinnye-árus
és az
akit nem akartál
elveszíteni

2017. május 30., kedd

Trevor Hewett: Sceptic

It is comforting, of course, after a death
to receive the skilled words of a priest. This one
shines with the serenity of clear purpose
and of certainty.
Something composes him, elevates him to
levels of knowing that I should not question.
He draws upon deep reservoirs of wisdom
that must, surely, be
beyond his experience, at twenty-six.
I’ll grant that he’s a decent, virtuous man,
but his sure, complete and perfect certainty
is what troubles me.
His rejection of all possibilities,
except the truth he holds, is illogical
and, in other circumstances, might be dubbed
pathological.

2017. május 29., hétfő

Simon Márton: Ősz

És akkor kimásztál az ágyból az éjszaka közepén,
a pizsamádon csillagok, a hátad mögött pótléknak kevés,
tapétának sok posztereken boldog, izzadt emberek,
és elindultál kifelé az utcalámpa hideg fényénél kettévágott,
a szétdobált, hallgató játékokkal teli semmin,
ki a fekete folyosóra, ott csendben felhúztad az első kezedbe
akadó cipőd, csak az ajtón kilépve vetted észre,
hogy az ünneplős az, és a kihalt, szürke kerten át a süket diófa alatt,
a kutyaólt megkerülve egyenesen a telek végében
álló épülethez mentél, egészen a palatetőből épített kerítés
végéig, ott a bejárat, a hold kit érdekel, az új építésű disznóólakhoz,
be a leghátsóba, az ajtajában megálltál, megfordultál és felnéztél
a még szinte frissen gyalult szemöldökfán
lógó hatalmas éticsigára, amit te szögeltél fel oda
aznap délután egyetlen óriási szöggel és két ütéssel,
aztán megkerested az ól sarkában hagyott meszes, horpadt
bádogvödröt, az ajtóhoz húztad, megfordítottad, felálltál
rá, hogy az arcod tenyérnyi távolságban is alig legyen
tőle, és a csillagos pizsamádban és az ünneplő cipődben
a szemöldökfában megtámaszkodva a fel nem oldható
sötétségben azt suttogtad neki, szeress.

2017. május 27., szombat

Áfra János: A te másságodban

A te honvágyad,
a te utazásaidban,
a te családod,
a te otthonodban,
a te tested,
a te szobádban,
a te imáid,
a te templomodban,
a te nyugalmad,
a te faludban,
a te mozdulataid,
a te sétáidban,
a te szépséged,
a te erdődben,
a te illatod,
a te kertedben,
a te védettséged,
a te lélegzetedben,                
a te akaratod,
a te magányodban,
a te csended,
a te vágyaidban,
a te életed,

ahol nincs hely
egy magamfajta
idegennek.

2017. május 26., péntek

David Ignatow: For Yaedi

Looking out the window at the trees
and counting the leaves,
listening to a voice within
that tells me nothing is perfect
so why bother to try, I am thief
of my own time.  When I die
I want it to be said that I wasted
hours in feeling absolutely useless
and enjoyed it, sensing my life
more strongly than when I worked at it.
Now I know myself from a stone
or a sledgehammer.

2017. május 25., csütörtök

Sara Teasdale: Faults

They came to tell your faults to me,
They named them over one by one;
I laughed aloud when they were done,
I knew them all so well before, --
Oh, they were blind, too blind to see
Your faults had made me love you more.

2017. május 24., szerda

Szabó T. Anna: Pordal

Ha gyorsvonat az életed,
és menetrend szerint halad,
nem bánod és nem élvezed,
hogy minden élmény elmarad,
ha látsz mezőt és kék hegyet
és várakat és házakat
és szélsörényes réteket
és messze sziklaszálakat,
ha nélküled fut minden el,
de elfordulsz és rálegyintesz,
mint akit már nem érdekel,
mint aki untig látta mindezt -
mindegy, hogy hol jársz, szállj ki gyorsan,
érezd, hogy nem vagy még halott:
mezítlábazz a meleg porban,
indulj tovább gyalog.