Years came and went; my memories of you / Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Were slowly fading, your face was growing faint / emlékeimből lassan, elfakult
Within my heart, the sweet arch of your shoulders / arcképed a szívemben, elmosódott
Was vaguer than it had been, even your voice / a vállaidnak íve, elsuhant
Had slid away, nor did I follow it / a hangod és én nem mentem utánad
Into the deepening shadows of the wood. / az élet egyre mélyebb erdejében.
Today I can pronounce your name without / Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
A qualm, don't tremble at your glance, and know / ma már nem reszketek tekintetedre,
That you were simply one among the many, / ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
That youth is folly, but O my heart beware, / hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Don't think for a moment that it was in vain, ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
That she has utterly gone, do not think that! / és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Because you live in all my crooked ties, Mert benne élsz te minden félrecsúszott
In every careless word, in each mistaken / nyakkendőmben és elvétett szavamban
Greeting and in every letter written / és minden eltévesztett köszönésben
Then torn into a thousand tiny pieces, / és minden összetépett levelemben
In every deed of my mishapen being / és egész elhibázott életemben
You live, Oh Anna, and reign there for ever. / élsz és uralkodol örökkön. Amen.
[transaltion from here: http://www.finearttours.com/poems.html#Annaeternal (George Szirtes)]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése