"Felébredek úgy negyed négy körül.
Meghúzva nincs, de mégis jön belőle:
a vécétartály magától ürül.
Az ilyesminek ugyan ki örül?
Az ember este kifacsarva dől le,
s arra ébred úgy negyed négy körül,
hogy kísértet jár, vagy pláne leül.
Na nem, ez aligha telik ki tőle!
A vécétartály magától ürül.
De hát jobb-e kísértettelenül?
Mintha egy halottalan temetőre
ébrednék fel úgy negyed négy körül.
Visszaaludni mikor sikerül?
A világ veszélyekkel teleszőve.
A vécétartály magától ürül.
Hogy is ne félnék éjjel egyedül?
Mit tudhatom, mi jön még? Mért, mi jönne?
Felébredek úgy negyed négy körül,
a vécétartály magától ürül."
Villanella: szigorú szerkezetű, tizenkilenc soros vers, két ismétlődő
rímmel és két refrénnel. Öt háromsoros és egy négysoros strófából áll, a nyitó
tercet első és harmadik sora a következő strófák utolsó soraiban ismétlődik,
majd az utolsó versszakban a refrénekből lesz az utolsó két sor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése