2020. december 19., szombat

Szlukovényi Katalin: Hasonlatok a szerelemről

A szerelmes nő nem konzervbarack,
hogy hetekig várjon a kamrapolcon.

A szerelmes nő nem zseblámpa, mit
tetszés szerint kapcsolgathatsz ki és be.

A szerelmes nőt, mint a szaunát,
be kell melegítsd használat előtt
legalább félórával, és ha végül
mégsem jössz, vagy csak másnap, kezdheted
megint felfűteni - örülj, ha közben
nem lett zárlatos, nem égett le végleg.

A szerelmes nőt, mint a cserepes virágot,
naponta öntöznöd kell - csak a kaktusz
bírja nélküled, de aki ilyet kap,
az hét évig nem fog megházasodni.

*

Mintha kölyökkutyát akarnál fényképezni,
folyton elmászkál az érzés,
magyarázhatsz neki, hogy ül, meg lábhoz,
parancsaid és a történések
között kétségkívül fellelhető
némi összefüggés, de semmiképp
nem tetszésed szerint.

*

Olyan vagy, szerelmem, mint egy szelet
friss, finom lazac vastagon lefosva.
Pucolgatlak, igyekszem lekaparni
rólad a híg trutymót, de valahogy
már nem igazán étvágygerjesztő így.

*

Olyan vagy, édes,
mint egy törött csont:
rosszul forrt össze,
de azért járóképes.

*

Sosem leszek már teljes nélküle:
összetartozunk, mint a nyúl két füle.

*

A szerelmes, mint a szaglóhám: kifárad,
megszokja szerelmese jelenlétét,
akár a virágbolti eladó
a virágillatot. Muszáj időnként
ki- és belépned, hogy megint megérezd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése