bár fogalmam sincs, hogyan, honnan s miért?...
A lépcsők szepegték cipőmnek alig titkolt
bánatukat: elment, de... ugye... visszatér?!
Az elfancsalodott falak panaszolták: elment,
vagy a kifoltosodott falú mennyezet?
A koldus karfák motyogták meredten,
vagy a vasrács rozsdállt - nem lehet, nem lehet!
A kulcslyukakból süvít az üresség,
a nyíló ajtó gúnyosan nyekken: "Tessék,
csak tessék, tessék, úgy sincs odabenn senki!"
A kulcstartó üresen nyújtózik, henyél,
de a padlón ott világít egy cetli:
csak "leugrottam a kisboltba tejért".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése