ez a hold egy vén boszorkány jogosan kiszúrt szeme,
ez a sírás messziről jön, és titkokat takargat,
ez a fiú a szerelmem, és nem lehetek vele.
Ez a tanya egy kirabolt lélek külvárosa,
ez a borjú biztosan nem éri meg a telet,
ezt a kádat egy nő minden nap kimossa,
a mozdulataiban elfojtott szeretet.
Ez az ősz egy öregember utolsó emléke,
ezt az őszt gondolja végig azelőtt, hogy meghal.
Rezzenetlensége csak látszólagos béke,
hasán sínpár fut a lekésett vonattal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése