(1)
Az eb egyszer csak
úgy tett, mint aki sántít.
Sajnos, megfogtad.
(2)
Az elfelejtett
félelem kísértete
járja a kertet.
(3)
Kőben a szellem,
ágaskodik a semmi
a semmi ellen.
(4)
A fájdalomban
részenként szól a test, de
az egész ott van.
(5)
Hogy romlik benne,
ő maga jelentgeti:
a bomló elme.
(6)
Hatvanöt év mi?
Hogy a hatvanadiktól
nem kell már félni?
(7)
Évszázad? Ezred?
Örökkévalóság, ha
van még egy perced.
(8)
Boldog karácsony,
húsz század pelenkái
lógnak a rácson.
(9)
Mikor a poklok
fenekére érsz, jössz rá,
hogy a menny megvolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése