2017. július 29., szombat

Lackfi János: Menekülős

Ha egy nő végzet asszonyát játszik,
ha fekete a rúzsa, a körme,
a szeme köré festett panda-karika,
ha zsilettpengét nyalogat,
ha véres csókjával üldöz,
szerelmeskedés közben pedig belekarmol
a nyaki ütőeredbe, hagyd a dagadt
ruhákat másra, Hadybandi, végy egy
pecabotot a legmenőbb szaküzletben,
fogd a demizsont, a csalit, a fülhallgatót,
irány a legközelebbi horgásztó,
menekülj!
Ha egy nő csillogó szemmel részletezi,
hogy már látja maga előtt a jövőt,
megírta hetekre előre a szuper
szexifitnesz étrendet és edzéstervet,
olyanok lesztek, mint két izmostestű,
izzó tekintetű, vadóc ősember,
akik lihegve hemperegnek a párducbőrön,
és szikrázik lényük minden atomja,
tedd le konyakodat, vakard meg sörhasadat,
ne lapozz tovább Spinoza gondolataiban,
csapj fel az idegenlégióba, töröld identitásodat,
menekülj!
Ha egy nő azzal fogad, hogy milyen jól
átrendezte az egész lakást, anyukád már látta,
és oda volt meg vissza, mert ugyan kinek van még
ilyen cuki, házias menye, mindenhol ezek a
leárazottan vett, ízléses kis nippek,
mámoros illatot lehelő potpurrik,
szárított rózsák, könnycseppes bohócmaszkok,
a falon meg szájjal-lábbal festő művészek
színpompás alkotásai, semmi cécó,
keresd meg az első űrállomást,
hiszen jól tudod, van már egy
lakható exobolygó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése