Papolczy Péter: A rakodó

Emlékszel, névnapodra egyszer
Ajándékként egy szonettet vittem.
Megírtam benne, mennyire tetszel,
Tizennégy sor volt, rímelt, meg minden.
"Faszarikám, zárva a virágbolt?"
Ezzel a kérdéssel szúrtál szíven.
Meg "A szüleimnek igaza volt".
Bár azt nem árultad el, hogy miben.
Karácsonykor magamért kiteszek,
Egy egész ciklus lesz a fa alatt.
Még flancos díszzacsit is veszek,
Remélem, hogy ez majd sikert arat.
Mert mondjanak bármit is anyádék,
A szonett-kötet becses ajándék.