ezt már egyszer el akartam mondani,
egyszer amikor
ugyanígy tél volt,
és szakasztott ilyen szívbekuporodás,
épp fogaim között lebegett a vallomás,
és szememben tisztán visszatükröződtél,
kezem pedig gyökeret vert a tenyeredbe,
amikor felforrt a víz,
azok a türelmetlen buborékok,
ha a fazék alján 2 percet csücsültek volna még,
de nem,
tea ex machina,
mert sorsunkba az istenek már alig szólnak bele,
elektromos masinák mondják meg, mit mikor,
és nekem a rítus szerint kellett cselekednem,
mert ha lobog a víz,
hiába lobog a szerelem,
nincs mit tenni,
a csészébe növényt kell ejteni,
és letakarni a mozgolódó érzelmeket,
hogy az ízek intenzívebbé váljanak bennünk.
szóval amit egyszer már el akartam mondani,
akkor amikor
az a tél volt,
és az a szívbekuporodás,
most újra megpróbálom.
teavizet ez alkalommal nem tettem fel forrani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése