Fesd meg a kabint, ahol minden hullám ellenére
mozdulatlan a víz.
Borostás lesz a bőr, a szálakat hiába tépkedte ki,
móló és nyílt tenger között nem változik a táv.
A vágyakkal volt a baj.
Nem kellett volna a várost akarni.
Abban a zajban nem volt soha semmi,
ami ne akart volna valami mást.
Ne félj, ember, kinő a szőr,
hiába hazudod csupaszra az arcod.
Bizonyos részleteid láthatatlanok,
és ezen hiába változtatnál.
Vissszalopni a szobrot az oltárra
épp csak annyi, mint leborotválni tar koponyát.
Azokon a régi köveken egy fehér macska ül most,
valamit visz a víz, visszatükrözi a kést, meg ne fulladjál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése