2017. december 16., szombat

Nádasdy Ádám: A hullámvasút

Ha megállnék, ki kéne józanodni.
Inkább nevetséges legyek, pucér,
a centrifugában egy jót visító,
még akkor is, ha illetlen a hév,
mint mikor leállt a hullámvasút:
valami üzemzavar, a szerelő
prózaian mászkált a pályatesten,
hangosan kiabált a földre le,
percekig álltunk, azalatt lebomlott
az egész: a félelem, a gyomorkönnyűség.
Összeomlott a gyors üdvözülés,
keskeny és olajszagú lett a pálya,
szögekkel, oldalt villanykapcsoló,
sivár Hádész, reális. Állt a lelkem
hullámzatlanul. Nincs zuhanás,
nincs bódult, hörgő levegő sehol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése