mellettem ülsz én a falat nézem.
mégis mintha ujjaid bőrömet tapasztalnák
szemem szemeidre, szám szádra felel.
nem szólsz, mosolyod válaszol
ez a legjobb; érezzük egymást.
nem úgy, mint az eső a földet vagy
szemem a fény nagyságát
hanem mint szótlan ember
a szavak ízét, a bolond a
józanság fehér határát
vagy, lélegzel, élsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése