választ a kérdésre kitől reméljek?
Mire volt jó a föld, a szél, a hold,
idő és tér, szárnyas és földi lények,
gének, galaxisok, s hogy ennyiféle
formába állt össze néhány elem?
A több mint tízezer pókfaj mi végre?
S a vágy, a gyötrelem, a félelem,
beteljeseült és füstbe ment remény,
mely mint derengő fényköre a holdat,
veszi körül láthatatlan a földet?
És annyi sors és annyiféle én,
mindazoké, akik valaha voltak?
Egyszer majd megtudom. Vagy nem tudom meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése