Jó volna most egy svájci hotelben,
valahol fenn, az Alpokon;
vasárnap lenne és kávégőzben
ülnénk egy halványkék balkonon.
Te csokit majszolnál és
összeolvadnának a napok,
s csak hevernénk egymás ölében,
mint valami boldog massza,
és élvezném, ahogy a hó és a jég
leheletünket összeragasztja.
Jó volna, s mintha csak praliné
lenne a táj; benne mi a töltelék,
és mint forró tejszín,
bőrödön selymesen ömlenék szét.
Körülöttünk ringna a fehérség és a csönd,
és még tekintetünk is egymásba akadna;
csak ülnék a hegyen, a halvány balkonon,
csakis tőled elhavazva.
Poetry - for better, for worse
My favourite poems, one by one
2026. március 6., péntek
2026. március 5., csütörtök
Lena Oleanderson: We Have Enough Dead Friends
Come over. The doors are open,
my flat’s a mess and
so is my heart
but the doors are always open.
Come over. I will make soup,
probably from frozen but
the important thing is
we will both eat.
You don’t have to be dying,
but if you are,
or you feel like you are,
or if living’s been hard,
call me, and I will show up.
It doesn’t have to be that bad,
it doesn’t have to be bad at all,
but if it is, please call.
Do you want me to do the groceries?
Do you want me to mop the floors?
Do you need to be held;
you don’t have to be dying to be held.
If you want me to be there, I want to.
I’m on the bathroom floor again,
and breathing is hard,
and eating’s been hard, and sleeping,
the world is a laden thing
rolling around on my chest lately.
Just being alive is heavy tonight,
but we have enough dead friends.
Come over.
my flat’s a mess and
so is my heart
but the doors are always open.
Come over. I will make soup,
probably from frozen but
the important thing is
we will both eat.
You don’t have to be dying,
but if you are,
or you feel like you are,
or if living’s been hard,
call me, and I will show up.
It doesn’t have to be that bad,
it doesn’t have to be bad at all,
but if it is, please call.
Do you want me to do the groceries?
Do you want me to mop the floors?
Do you need to be held;
you don’t have to be dying to be held.
If you want me to be there, I want to.
I’m on the bathroom floor again,
and breathing is hard,
and eating’s been hard, and sleeping,
the world is a laden thing
rolling around on my chest lately.
Just being alive is heavy tonight,
but we have enough dead friends.
Come over.
2026. március 4., szerda
Ludvik Askenazy: Lárma
Az ember megszületik és máris
kiabál.
Senki sem érti,
de mindenki örül.
Itt vagyok! kiabál az ember,
eljöttem élni.
Jó helyen vagyok?
Jó embereknél születtem?
Nyájas évszázadban?
Nem viselek véletlenül háborút?
Eltörölték már itt a rabszolgaságot?
Megfelelő színe van a
bőrömnek?
Származásom rendben van?
Szabad lélegeznem?
Akkor jó. Köszönöm.
kiabál.
Senki sem érti,
de mindenki örül.
Itt vagyok! kiabál az ember,
eljöttem élni.
Jó helyen vagyok?
Jó embereknél születtem?
Nyájas évszázadban?
Nem viselek véletlenül háborút?
Eltörölték már itt a rabszolgaságot?
Megfelelő színe van a
bőrömnek?
Származásom rendben van?
Szabad lélegeznem?
Akkor jó. Köszönöm.
--Zádor András fordítása
2026. március 3., kedd
Joseph Fasano: Urgent Message to a Friend in Pain
I have to tell you
a little thing about living,
(I know, I know, but listen),
a little thing I've carried
a little thing about living,
(I know, I know, but listen),
a little thing I've carried
in the dark:
Remember when you saw the stars of childhood,
when you knelt alone and thought
that they were there for you,
lamps that something held
to prove your beauty?
They are they are they are they
are they are.
2026. március 2., hétfő
Lucian Blaga: Fölirat
Az utak, melyeket nem járunk,
az utak, melyek bennünk maradnak,
azok is vezetnek, számolatlanul, valahová.
A szavak, melyeket nem ejtünk ki,
a szavak, melyek bennünk maradnak,
azok is föltárják lényünket, maradéktalan.
A csaták, melyeket nem vívunk meg,
a csaták, melyek bennünk maradnak,
azok is bővítik titkon bennünk a hazát.
A magvak, melyeket nem vetünk el,
a magvak, melyek bennünk maradnak,
azok is megsokszorozzák, végtelenül az életet.
A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást.
És mindenütt, mindenbe
gyökeret ereszt a vers.
az utak, melyek bennünk maradnak,
azok is vezetnek, számolatlanul, valahová.
A szavak, melyeket nem ejtünk ki,
a szavak, melyek bennünk maradnak,
azok is föltárják lényünket, maradéktalan.
A csaták, melyeket nem vívunk meg,
a csaták, melyek bennünk maradnak,
azok is bővítik titkon bennünk a hazát.
A magvak, melyeket nem vetünk el,
a magvak, melyek bennünk maradnak,
azok is megsokszorozzák, végtelenül az életet.
A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást.
És mindenütt, mindenbe
gyökeret ereszt a vers.
--Fordította: Lengyel Ferenc
2026. február 2., hétfő
Brian Bilston: Groundhog Day
Alarm clock flips itself to six
'I Got You Babe' is in my head
I see my shadow on the wall
'I Got You Babe' is in my head
I see my shadow on the wall
Think I'll stay in bed
2026. január 26., hétfő
Sárhelyi Erika: Évszakok a télben
Beleőszülök ebbe a télbe,
hajamba deret lop az idő.
Arcom hideg ostromolta,
kiégett mosoly-temető.
Szemhéjam lehullt falevél,
ajkam kicsorbult, kék penge.
A monoton hulló eső
mintha szívemből eredne.
Két kezem két konok ököl,
tíz ujjam tíz tavaszba ér.
A bőröm alatt lobogó nyár
örök túlélésre ítél.
hajamba deret lop az idő.
Arcom hideg ostromolta,
kiégett mosoly-temető.
Szemhéjam lehullt falevél,
ajkam kicsorbult, kék penge.
A monoton hulló eső
mintha szívemből eredne.
Két kezem két konok ököl,
tíz ujjam tíz tavaszba ér.
A bőröm alatt lobogó nyár
örök túlélésre ítél.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)