Tom Hirons: In the Meantime

Meanwhile, flowers still bloom.
The moon rises, and the sun.
Babies smile and somewhere,
Against all the odds,
Two people are falling in love.

Strangers share cigarettes and jokes.
Light plays on the surface of water.
Grace occurs on unlikely streets
And we hold each other fast
Against entropy, the fires and the flood.

Life leans towards living
And, while death claims all things at the end,
There were such precious times between,
In which everything was radiant
And we loved, again, this world.

Kiss Dániel: liminális idő

amikor van az a pár napod […] órád
…………..amikor már befizettél minden számlát

…………..amikor még nem jöttek be a következő havik

…………..amikor már kitakarítottál

…………..amikor még nem poros újra

…………..amikor már kimostál

…………..amikor még nem gyűlt fel újra

…………..amikor már megfőztél

…………..amikor még nem fogyott el

…………..amikor már várandós

…………..amikor még nem bújt ki

…………..amikor már letetted

…………..amikor még nem ébredt fel

akkor tudod, hogy MOST KELL

…………..feltenni a lábad egy kávéval és nézni a kertet

…………..hogy kibújt a korai borsó

…………..hogy virágzik a cigánymeggy

…………..a zen shakura

…………..most kell megölelni a feleségedet

…………..lefeküdni egy Hemingway könyvvel

…………..és olvasni a bikaviadalok maszkulinitásáról

…………..felhívni apádat

…………..meginni egy rossz sört

…………..a helyi kocsmában

…………..és a foci sportpszichológiájáról beszélni

…………..mit ne mondjak

………......verset írni

akkor tudod, hogy most kell

…………..de hogyan

…………..úgyhogy beütöd a youtube-ra

…………..hogy HOW TO ENJOY LIFE

…………..HOW TO RELAX

…………..megkérdezed a chat gpt-t, hogy

…………..mit kezdjünk egymással a feleségemmel, most hogy van egymásra időnk?

és aztán valahogy elkezded várni

…………..a következő számlákat

…………..hogy leporosodjon

…………..hogy le legyen pisilve

…………..hogy felgyűljön

…………..hogy elfogyjon

…………..hogy ne legyen

…………..hogy menni kelljen

…………..hogy legyen miért

………......keresni, kutatni

…………..ha már utazásra úgyse

…………..még Horvátországba se

…………..saját ingatlanra pláne

…………..legfeljebb arra, hogy alázatosan kérvényezzem, hogy később hadd fizessek még többet

…………..vissza

elkezded várni

hogy újra

…………..elfoglalt

…………..leterhelt legyél

…………..hogy ezekkel a kérdésekkel

…………..ne kelljen

…………..válaszokat találni pláne ne

…………..amikor már nem de még nem

…………..hirtelen olyan kényelmetlen lesz

…………..mint sokáig ülni

és amikor újra már van

valahogy megnyugszol

egészen addig

amíg el nem kezded újra várni

hogy újra az legyen hogy már ne legyen

de még ne legyen

hogy élhess

de még élvezni is tudd

térdműtét és csípőprotézis nélkül

laporoszkópiák nélkül

hogy még valahogy ne halj meg

akkor se

amikor a sok van közben

néha azt kívánod

bárcsak

Emily Cullen: Your Old Letters

Although we parted ways decades ago

I keep your letters bundled in a clutch

of envelopes tied in a satin bow

inside a box I don't return to much.

It doesn't matter that I don't reread

your phrases: some mundane, some fervid

they're still there and I must accede

I never struck a match, have not averted

from the fact you were my first true love.

All these years later, when we've both moved

on, with our spouses and children, you're still

in the gristle of my heart, the welter

of a cryptic chamber. And, it's odd to write

but true: no matter what, you'll remain there.

Bodor Pál: A versek végén

A versek végén ott a mély s lágy
anyaföld, mint a halálugrók
alá terített ponyva, légzsák -
csakhogy a versek végén végleg
eltűnünk, s nem rúg föl megint
s megint
rugalmas labdaként
már semmiféle nagy poén.
A versek végén nem a rím
Dobbant,
hanem a véglegesség.

Olyat kell írni,
hogy az ember jó magasból
jó mélybe essék, s amit ír:
a zuhanása
legyen nyílvessző-pontos görbe:
anyanyelvből az anyaföldbe.

Bajtai András : Van valami

van valami,
amit régóta el akarok mondani neked,
kerülve mindenféle szentimentalizmust,
még ha csillagok nélkül nem is olyan szép,
taposhatsz rajta, mint a faleveleken,
elfelejtheted, mint régen látott barátok arcát,
vagy hagyhatod lebegni közöttünk
elszabadult luftballonként,
csak ki kellene mondanom,
lazán és könnyedén,
akár egy hanyagul odavetett sziát,
eléd dobni, mint fuldokló halat,
és reménykedve várni,
visszaengeded-e a vízbe,
vagy mögéd osonni egyszer,
amikor nem számítasz rá,
és füledbe súgni,
de bárhogy döntök is,
végül nem mondok semmit,
csak nézlek,
ahogyan nyárvégi gólyák nézhetnek
fészkükre indulás előtt

Ada Limón: The Problem with Travel

Every time I'm in an airport,
I think I should drastically
change my life: Kill the kid stuff,

start to act my numbers, set fire

to the clutter and creep below

the radar like an escaped canine

sneaking along the fence line.

I'd be cable-knitted to the hilt,

beautiful beyond buying, believe in

the maker and fix my problems

with prayer and property.

Then, I think of you, home

with the dog, the field full

of purple pop-ups - we're small and

flawed, but I want to be

who I am, going where

I'm going, all over again.

Brian Bilston: Out of Character

having noticed one day
his keyboard was dirty,

he reached for the soap spray

and gave it a SQWERTY,

before scrubbing away

'til each letter was clean

in ignorant bliss of

having wrec ed his machine -

for the  eys which once wor ed

no  grad ally did not

and the more that he ty ed

the  orse it all got

so that as the close

of his  oem dre  near,

as he   atched ever  s mbol,

e er  sign disa  ear,

he felt li e a  ostman

at the end of hi  ro nd,

 ith barel  a lette

in hi  bag to b  fo nd.