Makó Ágnes: Függönnyel a fejemen

Amíg a nagymamám
megfőzte a zöldbabfőzeléket,
függönnyel a fejemen
esküvőset játszottam a belső szobában.
Amikor a nudlit főzte,
kimentem a kőpadlós konyhába segíteni.
Mondta, milyen jó háziasszony leszek egyszer.
Beleszédültem,
milyen lehet háziasszonynak lenni,
főleg asszonynak.
Legalábbis függönnyel a fejemen
úgy tűnt, a férjhez menésnél nincs izgalmasabb.
Szuper lehet gyereket nevelni,
aztán még jobb nagyszülőnek lenni,
akkor már nem is kell nevelni,
csak játszani egész nap,
pont, mint most,
legalábbis amíg a zöldbabfőzelék fő.
Amikor függönnyel a fejemen
a belvárosban mászkáltam a lánybúcsúmon,
eszembe jutott nagymamám,
a belső szoba,
és hogy tényleg olyan izgalmas lesz-e
férjhez menni egy hét múlva.
Most főzöm a zöldbabot,
talán egyszer majd nudlit is,
ha lesz időm tésztát gyúrni,
de most határidő van,
hétvégén is meló.
Nem tudom, jó háziasszony vagyok-e,
van-e olyan egyáltalán.
Ha lesz gyerekem,
majd főzök neki nudlit,
ha lesz rá időm,
gondolom nem lesz,
nem baj, akkor majd az ő gyerekének,
hátha kijön hozzám és segít.

Makó Ágnes: Nemet Mondani Tudók

Locker Dávid A Könnyen Barátkozók című versére

Ó, hogy irigyellek titeket, Nemet Mondani Tudók.
A nem csak úgy legördül ajkatokról,
mint az ötszázezredik Suzuki a gyártósorról.
Ötszázezer nem nektek semmiség,
nap mint nap gyakorolt mantra.
Bocs, de nem érek rá.
Nem, ezen a héten már nem fér bele.
Nem tudom korrepetálni a húgodat,
más dolgom van.
Milyen dolgom?
Nem, dehogy beteg a kutyám.
Nem a szomszéd nyomtatóját állítom be,
honnan veszed?
Csak haladni szeretnék az életemmel.


Ó, hogy irigyellek titeket, Nemet Mondani Tudók.
A nemetek laza és természetes,
minden begyakorolt póztól mentes.
Pontosan ismeritek a nemet,
befogtátok, megszelídítettétek,
szeretve használjátok.
Tudjátok, hogy semmi bántó nincs benne,
egyszerűen csak nem és kész.
Utána nincs hajnalig tartó önvád,
sötétbe meredő szemek.
Kipihenten ébredtek,
készen az aznapi elsőre:
nem viszem le a szemetet.
Csak én hiszem azt,
hogy a nem bűn,
a társadalom szövetének szaggatója,
az önzés melegágya,
a kapcsolatok instant sírásója.
Csak én hiszem azt,


hogy aki igenember,
azt várják, hívják, szeretik,
mert odamegy, megfőzi,
besegít, lemossa,
ápolja, meghallgat,
igen, persze,
még, még,
lelkesedése határtalan.
Ma kipróbálom a nullával osztást,
megkeresem a legközelebbi
Nemet Mondani Tudót,
becsalogatom,
elhintek neki néhány csalit,
megvárom, hogy kérjen,
és akkor odaköpök egy ordas nagy nemet.
Meglátjuk, összecsomósodik-e
a világegyetem.