Brian Bilston: Last Christmas (Office Christmas Lunch Remix)

Last Christmas, I ate a la carte
But the very next day I was ill straightaway
This year, to save me from tears,
I’m picking from one of the specials (specials)

Once bitten, spiced pie
Broke my resistance, the microbes multiplied
Filo pastry, do you recognise me?
It’s been a year since I have looked at a cranberry

Happy Christmas, I chewed you up and ate you
Then in the toilet, I quickly learnt to hate you
Yes, I know, such a squalid scene
And if I ate you once more, I know you’d floor me again

Last Christmas, I ate a la carte
But the very next day I was ill straightaway
This year, to save me from tears,
I’m picking from one of the specials (specials)

A crowded restaurant, menu coming at me
My wine glass empty, I need a drink so badly
Asked a question but I don’t wanna talk more
I’m too busy looking for the chalk board

The waiter’s back, a decision to make
He’s recommending the mushroom lentil bake
I order swede soup, got no plans for a main
Don’t want last year to ever happen again

Borsi Bálint: Költöző

A sok dobozra rákerült a cellux,
a szőnyeg is már felcsavarva rég,
te zsákért még a porszívóba elfutsz,
én közbe′ mintha halk neszt hallanék,
csitulni rest, mint annyi más manapság,
pihenni nem hagyó kis észlelés,
akár a fogmosás után a nassvágy,
mi kekszet enni visz ki éjjel, és
nem ritka itt, habár, felénk a lárma
(ezt tudja jól, ki néha erre jár),
nem zizeg tücsök ma, sem madárka,
a szőnyeg is csak feltekerve vár,
s te zsákot hozni mész a porszívóba,
amíg a küszöb csendben korrodál;
a szív zörög csak máshogyan, mióta
a szőnyeg, mondom, feltekerve áll,
a sok dobozra rákerült a cellux
és kekszet enni már nem látlak itt,
csak porszívózni egyet, aztán, szerbusz:

mi elmegyünk, és itt majd más lakik

Pál Sándor Attila: AI

Egy párhuzamos dimenzióban letartóztattak
illegális dimenzióközi utazgatásért.

Át kellett volna mennem egy ellenőrző kapun, ami

azt csekkolta, biztosan ember vagyok-e.

Értsd jól: szerves organizmus.

Ha robot vagyok, mondta a marcona, nálam

egy fejjel alacsonyabb, varacskos pofa, azonnal

elemészt.

Mi van, ha az vagyok, csak nem tudok róla,

kérdeztem tőle kétségbeesve.

És miért kellene egy robotnak azonnal pusztulnia?

Eszembe jutott a Rövidzárlatból Johnny-5,

és elsírtam magam,

eszembe jutott a Terminátor 2 vége, amikor a

T-100-as önként beleereszkedik azon a láncon

a forró, izzó fémbe, elemészti magát, s a keze

még utoljára jelzi a hüvelykujjával, minden oké,

tovább folytak a könnyeim, majd pedig Ultron

jutott eszembe, aki pár percet, ha eltöltött a neten

öntudatra ébredése után, s arra a teljesen

logikus következtetésre jutott, hogy a Földet

úgy lehet megmenteni, ha kipusztul az emberiség.

Zsebkendőt vettem elő a farzsebemből, alaposan

kifújtam az orrom, megtöröltem a szemeim,

majd előreléptem.

Billy Collins: The Dead

The dead are always looking down on us, they say,
while we are putting on our shoes or making a sandwich,
they are looking down through the glass-bottom boats of heaven
as they row themselves slowly through eternity.
They watch the tops of our heads moving below on earth,
and when we lie down in a field or on a couch,
drugged perhaps by the hum of a warm afternoon,
they think we are looking back at them,
which makes them lift their oars and fall silent
and wait, like parents, for us to close our eyes.