(Öcsémnek, jó utat kívánva)
Repülőgépre szállok este.
Eltűnök, mint dobozból a bonbon.
Ne légy, kérlek, elkeseredve.
Már jól vagyok. Hallod? Nem szorongom.
Búcsúzom… Ez már nem a hazám.
A televíziót neked adom.
Ha pénzem lesz, veszek majd talán
hármat is – Londonban nem egy vagyon.
Elviszem a nőmet is magammal.
Idegbeteg, de beszél angolul.
Mosogatni fogunk egy étteremben.
Az ember a hibáiból tanul.
Nem tudom kifejezni szavakkal,
mit érzek, anya. Most le kell tennem.
