Kellemes, rutinosan érett férfihang.
Mint mikor valaki hangtölcsérbe beszél.
Fodrozódik a tó vize, mintha attól a hangtól.
Az ember meg csak fut: körbe-körbe.
A kis út a víz körül, mint egy távkapcsoló.
El- és bele lehet veszni a természetbe:
az emberibe is. Kapcsolgat egy szellem
a tófenéken. Romlott tárgyakat simogat.
"A felelősök jöjjenek azonnal!"
Hallatszik, és elpárolog a víz felett.
És aki fut, elgondolkodik az izzadságfüggöny alatt.
"Lehet, hogy én is felelős vagyok?"
Utána dühös lesz: "Mit szól bele Isten!
És miért pont most, mikor a legfáradtabb vagyok!"
Lassít, majdnem megáll. Lúdbőrzik kicsit.
Mire felfogja mi történt, az iskola felől már nem jönnek szavak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése