Végül egymásra rétegződtünk.
Mint a falfesték,
amelyet a szobám falán
a volt lakók tapétáira kentek fel,
úgy rakódtam rád én is,
leélt évtizedeidre
tudattalanul, csendesen.
Bőröm átvette formádat,
kitüremkedő emlékeid
göcsörtös felszínéhez idomult.
Mégis elfog a szorongás a tudattól,
hogy egyszer új lakók jönnek,
S újra érezni lehet majd
a lakásból kiáramló
frissen meszelt fal illatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése