2019. november 27., szerda

Karacs Andrea: Ez egy vers a-kar len-ni

Ha majd így fo-gok ír-ni, gon-dolj ar-ra,
hogy ro-bo-tot csi-nál-tak be-lő-lem,
egy mul-ti-ban.
Gyen-ge vol-tam.
Meg kel-lett él-nem ab-ból a pénz-ből,
a-mit a-zért ad-tak, mert ro-bot va-gyok.
Pró-bál-tak ők meg-győz-ni,
hogy ez ne-kem is jó,
de so-se hit-tem ne-kik.
O-lyas-mi-ket mond-tak, ne-kem is jobb,
ha egy-sze-rű-sö-dik a mun-ka-fo-lya-mat,
vagy nyu-god-tab-ban me-he-tek sza-bad-ság-ra,
ha köny-nyen he-lyet-te-sít-he-tő va-gyok.
Ka-ját is vet-tek, a-mi-kor so-kat túl-ó-ráz-tunk,
vol-tak, a-kik azt hit-ték, tö-rőd-nek ve-lünk,
de a ro-bo-to-kat is o-la-joz-zák al-kal-man-ként.

Ír-tam Ne-ked ro-bot-ként egy ver-set:

00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11
00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11
00 11 00 11 00 11 00 11 05 11 00 11
00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11

Azt hi-szem, most én is bu-tí-tot-ta-lak Té-ged,
de nem győz-lek meg ar-ról, hogy ez Ne-ked jó volt.
Azt az ö-töst a-zért tet-tem be-le,


hogy egy ki-csit ö-rülj is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése