2019. július 24., szerda

Vörös István: Ellenségeimhez

Ellenségeim, szóljatok,
bemutatkozhatnátok végre.
Így túl sokat gondolhatok,
ha nem méltattok egyenes beszédre.
Ellenségeim, mondjatok
valamit önmagatokról is.
Hisz annyi mindent mondtatok
rám, bár nem volt reális.
Ellenségeim, legyetek
hűek az igazsághoz, még ha
nem is paktált le veletek.
Hol a tévedésem bizonyítéka?
Ellenségek, kivallani:
nem vagytok jóindulatúak!
Az elfogultság az, ami
a gondolkodásra nem jól hat.
Miért zavar, hogy itt vagyok?
Nem kételkedtek magatokban?
A rosszindulat rám ragyog,
köztetek összekavarodtam.
Kavargok, mint nyáron a hó,
virágeső téli esőben.
Ellenségeim, nem való,
hogy szándékotokat ne értsem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése