egymásra éveink során,
mennyi karc és kacaj,
vészterhes s játszi láng
borítja idővel testünk-lelkünk,
egymás árnyképe vagy tükre leszünk,
mennyi gyengéd és durva
ecsetvonás simul némán
ráncosodó bőrünkre,
s jajong vagy csitul tőle a bőr,
gyógyír lesz vagy apró tőr?
egymás festői és ecsetjei vagyunk,
s tőlünk függ, szárnyal-e vagy
lehervad a dalunk,
hogyan húzzuk az ecsetvonásokat,
színeset rajzolunk, avagy zordat,
hogyan keverjük a színeket,
hogyan adagolunk,
hogy az ecsetvonások alatt
megmaradjon a családszín alap,
és nehogy véletlen gyászrajzot firkantsunk,
inkább egy tündér álmát –
veletek együtt tanulom
a színkeverés tudományát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése