Felriadtam tegnap éjszaka. Talán
repülőgép zaja volt, talán a pokol
nyílt meg álmaimban nem tudom.
Nem zavarta szívem negyven cigaretta.
Csak húsz talán. S mind szőke lights volt.
Felültem az ágyban te aludtál s hirtelen
nem ismertem a házam. És csak
hallgattam, ahogyan kusza szívdobogásom
elvegyül egy másik, egy valódi álom
szuszogó hangjaival.
És akkor már tudtam, hogy nem pokol és nem
repülőgép, tudtam, hogy egyszerűen csak
hazaértem legbelül és megriasztott
ez az ismeretlen és régóta várt érkezés,
hogy nekem most már csak így,
a közeledben, csak így van otthonom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése