Jó volna most egy svájci hotelben,
valahol fenn, az Alpokon;
vasárnap lenne és kávégőzben
ülnénk egy halványkék balkonon.
Te csokit majszolnál és
összeolvadnának a napok,
s csak hevernénk egymás ölében,
mint valami boldog massza,
és élvezném, ahogy a hó és a jég
leheletünket összeragasztja.
Jó volna, s mintha csak praliné
lenne a táj; benne mi a töltelék,
és mint forró tejszín,
bőrödön selymesen ömlenék szét.
Körülöttünk ringna a fehérség és a csönd,
és még tekintetünk is egymásba akadna;
csak ülnék a hegyen, a halvány balkonon,
csakis tőled elhavazva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése