és olyan nagy macsó sem, hogy a gyereked
szaros pelenkái felett fintorogj és öklendezz,
gondold csak meg, felelősséggel tartozol azért,
aki belőled származik, és őbelőle származik a
pelenkatartalom, amelyért ilyenformán ugyanígy
felelős vagy, nincs mese, takaríts, takaríts magad
után, utódod után. Felejtsd el, nem zümmög nyomodban
robotporszívó, asszony nevezetű sem, szedd össze
magadat, szedd össze szemeteidet, amit elhullatsz,
ami belőled kihullik, az te vagy, rendezd kidobható
csomagokká, és szabadulj meg tőlük, hajítsd ki a
házon kívüli, váron túli űrbe űrszemétnek.
És igen, poros az ablakpárkány, már megint poros,
sőt, porosabb, mint tegnap volt, ráadásul még
egy kövér légy is odadöglött, direkt a te kedvedért
és mulattatásodra, és én, ebédfőzés, leckében segítés,
mosás, rendrakás, vásárlás Bermuda-sokszögében
ma sem, bizony, ma sem jutottam hozzá az
ablakpárkány-törölgetéshez, nincs más, mint
fogni a kis férfikacsóddal a cseppet sem nőnemű
porrongyot, és két mozdulattal letörölni, utána
kirázni az ablakon, ugye, hogy nem fáj? Ha egyszer
neked ennyire fontos a párkánytisztasági kérdéskör,
rajta, galambom, dobd be magad, rövidebb idő alatt
megvan, mint ha öt percig morogsz magadban
és csapdosol, öt percig meg koslatsz utánam
a lakásban, mint egy hisztis kölök, és jó eséllyel
összekapunk, és így lesz legalább indokod berúgni
vagy elcsavarogni, a párkány meg koszos marad.
Ahogy a szemetet is elég szerintem összesöpörni
a konyha sarkába, és két-három naponta lapátra
tenni, mit vacakoljak vele, engem nem bánt,
s ha téged igen, hát rajta, bogaram, lelki nyugalmad
megér egy lehajlást, erős férfinak meg se kottyan!
A szemétnek nincs neme, a háztartási tevékenységeknek
nincs neme, nincsen nőnemű fakanál és hímnemű csőkulcs,
női merőkanál, férfi cipőkanál, szedd össze magad,
szórd szét magad, vesd elénk magad apró darabokban,
épülj be a falakba, Kőműves Kelemen, nem leszel
egyedül, nőd már ott figyel a két tégla közötti résben.
Az érzéseknek viszont lehet neme, lehet a fájdalomnak,
lehet a haragnak, az undornak, az elkeseredettségnek,
az örömnek, kérdés, átélhet-e nő férfiörömöt,
férfi nőharagot, s ha már kérdés, hát miért ne.
Most mit bámulsz, egy nő neked ne legyen okos?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése