megint gyalog, hiába nem szeretném,
hogy újra zsúfolt hétköznap legyen -
megint tömeg, és megint menni kell.
Vigasztalásod, szerencsétlen, mi lesz?
Táskazsebből egy szétnyomódott Snickers,
ami aztán a fogadba ragad.
És ekkor jön el az a pillanat,
hogy kiszállj, s mint egy 3D-s mozit,
úgy nézd az egészet. Ez ellazít,
s a mobilodon, ha ez nem elég,
keresel hozzáillő filmzenét,
hogy kívülállónak hihesd magad,
és elfelejtsd a rohadt igazat:
mindaz, amit az életednek hívtál,
csak vizelés előtt beakadt cipzár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése