Mert lennie kell annak az átjárónak.
Esténként, amikor a csendes többség
is elhallgat, átszűrődnek azok a semmihez
sem hasonlítható hangok. Harangok
közötti pókhálócsend. Ilyenkor annyira
fáj, hogy bántjuk egymást. Ilyenkor
sejtem, hogy angyalok vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése