mi azok vagyunk
akik mindig semmiről se
csak úgy belesodródtunk
igazából ott se voltunk soha
azokat a tankokat senki nem hívta
egyszer csak ott voltak
katyusák usanka
bőrkabáton halálfejek
letépett körmök
fényes csizmák fényes szelek
aki másnak wehrmacht más
magát lövi bele
de mi erről sem
épp csak arra ártunk
nézéseink
ártatlanok
nagy szomorú szemek
böcsülettel bárkiébe
bátran
nem tekintenek
mi a világ legderekabb népe
egyenes derékkal
hajlongunk a porba
kiszolgáltatottak voltunk
hát némán kiszolgáltunk
mi csak kesztyűbábok
bádogdobok
felelősségünk teljes tudatlanságában
fehérítjük glasszékesztyűinket
míg szét nem foszlanak teljesen
valahol a másramutatóujjnál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése