A konyhában rózsállik a rezsó.
Pörög a villanyóra, aggódva nézem.
Vajon az öröm mire való?
Sarokban korog minden testvérem.
Anyu kegyetlen, ételekről mesél.
Egérrel játszik a foltos macska.
Állathússá szédült a kenyér.
Jó jövőket próbálunk magunkra.
Ha kibírom, és el nem felejtem
éhezésünk űrodüsszeiáját,
a hiány lesz egyetlen szerelmem.
De most még összeszorítom a száját
édesanyámnak, ne kelljen
ígérgetnie – egyre paráznább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése