Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén

Hajnali csillag peremén

Várjuk a reggelt, te meg én:
Harmatozó fény a házunk,
Mélybe kalimpál a lábunk.

Vacsoracsillag peremén
Lessük az estét, te meg én?
Elsuhanó fény a házunk,
Reszket a mélyben a lábunk.

Földre bukó fény: te meg én.
Éjbe hunyó fény: te meg én.
Lobban a sóhaj-uszályunk:
Csönd cirpelget utánunk.