„nálunk nincs egy hangos
szó sem” szorítja ökölbe
magát az apában maradt
kurvaanyád meglazítja
nyakkendőjét s szorít
egyet gyermeke néma érfalán
a szavak szűkülésével
tágul a köztük lévő
mozdulatlanság
az utolsó mondatok mindig
külön szobákban záródnak le
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése