A takaró alatt árultad el.
Csendesen, részvétlenül szóltál hozzám.
Régebben ígérgetted, hogy egy nap
lesz kertünk, és kiskutyánk, ígérted
hogy együtt kerülünk tolószékbe,
és majd tologatjuk egymást, hol én
téged, hol te engem. Vettem is egy
csivavát, kertet, tolószéket, meg ezt
a takarót, ami alatt sírva
meséled, hogyan csaltál meg. Furcsa.
A kutya ugat, a kert pedig üvölt
a fájdalomtól. Rég gyomláltam ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése