Időnk nagy részét azzal töltjük,
hogy szinten tartjuk a környezetünket,
ha pár napig elfelejtünk szellőztetni reggel,
akkor a plafon sarkában megjelenik a penész,
ha elfelejtjük időben levinni a szemetet,
akkor nyomban eláraszt minket a mocsok,
ha nem szedjük ki a lefolyóból a hajszálakat,
akkor egy hónap alatt teljesen eldugul,
ráadásul minden megoldás csak időszakos,
mert nem lehet végleg kitakarítani
vagy elmosogatni örökre,
az apokalipszist nem tudjuk megállítani,
de ha odaállunk a kerítéshez,
és mindig csak azt az egy zombit lőjük le,
amelyik a szűk résen bejut,
akkor a túlerő ellenére évtizedekig is élhetünk,
csakhogy a káosz belülről is támad,
mert ha nem érek hozzád elég gyakran,
akkor lerakódik az izmaimban valami,
amitől egyre nehezebben mozdulok feléd,
vagy ha egy ideig nem beszélgetünk,
szép lassan behálózzák szájunkat a neheztelés
alattomos pókjai, olvastam valahol,
hogy a penészgombáktól sem lehet megszabadulni,
minden lakásban ott várakoznak a levegőben,
egyedül a páratartalomtól függ,
hogy megtapadnak-e a falon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése